udv-hsz hsz-csik
2017-08-17
Csütörtök
Jácint napja

Min: 24
Max: 28
Min: 12
Max: 15

Székelypálfalváról röviden

„Miénk a fény, amit lelkünkbe
fogadunk, s a föld, amelyen élünk
és meghalunk”.

Tamási Áron

„Dombon ülő Pálfalva” a Szilos lábánál, kb. 850 m tengerszint feletti magasságban, Székelyudvarhelytől 18, Korondtól 8, Farkaslakától 6 km-re van. A Felső-Nyikó mente legmagasabban fekvő hegyvidéki települése. A 136 B megyei úton közelíthető meg.

A helyi szájhagyomány úgy tartja, hogy egy Pál nevű kecskepásztor telepedett meg elsőként a Szilos oldalában, tőle kapta volna nevét a falu.
A –falva utótagú nevek keletkezését a nyelvészek a XIII. századra teszik.

Első okiratos említése az 1332-1337-es pápai tizedjegyzékben történt. 1334-ben önálló egyházzal bíró templomos hely volt, papja neve Balázs, és egy banális adót fizetett. Akkori lakói lófők, szabad székelyek és darabontok voltak, akik főleg földműveléssel és állattartással foglalkoztak, de értettek a fametszéshez és a szalmazsúp kötéséhez is.  Fából túrós borítót, sótartót, dézsát, fakanalat, fatálat, fejőszéket, kupát, sótörőt metszettek. Ezért csúfolják a pálfalviakat ,,borítósoknak”. 1455-1462 között egy Váraljával folytatott birtokper kapcsán említik a falut a törvényszéki jegyzőkönyvek, majd 1560-tól 25 éven keresztül Kecsettel pereskedtek a dömöslaki erdőért.

A szabadságjogaikért János Zsigmond király ellen lázadó székelyek 1562-ben az udvarhelyi réten fővezérükké választották Pálfalvi Nagy György kapitányt, aki a falu szülötte volt. Sokan részt vettek a székely lázadásban.
Az 1500-as évek közepén a falu egyik fele áttért az unitárius hitre. A Kápolnakapu dűlőnél található kápolnát a katolikus és unitárius hívek közösen használták, amíg 1661-ben a vidéken raboló tatárok le nem rombolták. Ellenreformációkor fokozatosan visszatértek ősi hitükre. A mai templomot 1764-1775 között építették későbarokk-klasszicista stílusban. A régi templomból megmaradt egy gótikus ajtószemöldök, egy kehelytartó ablak, a szenteltvíz tartó keresztelőmedence és néhány öreg kő virágtartó a templom előtt.

Az 1602. augusztus 11-én készült Basta-féle jegyzék nyolc lófőt, egy darabontot és négy szabad székelyt sorolt föl Pálfalván. Az 1635-ös lustrában már 30 lófőt számláltak. A történelem eseményei nem múltak el nyomtalanul a falu népe felett. Ott voltak a kuruc harcokban is. Az 1848-as magyar szabadságharcban összesen 16 huszár vett részt, közülük heten a csatatéren estek el. 1859-ben öt pálfalvi harcolt III. Napóleon ellen Königratznál. Az 1880-81-es évszám két helyre van felvésve a faluban, a Nagy-vályúnál és a templomnál, mert ekkor építették a kőfalat olasz foglyok a korondi út mentén. Kőfal készült a Nagy-út alá, a faluháza alá és a templom elé. Mai arculatát akkor nyerte el az új faluközpont. 1894-96 között, a honfoglalás ezer éves évfordulójára ültették a Szilos oldalába a mai fenyőerdőt Illyés Péter bíró irányításával.

Az I. világháborúban 140-en vettek részt, ebből 36-an haltak hősi halált. 1916 őszén románok dúltak a faluban, 1919 őszén oroszok is jártak itt. A falu összes jelenleg használt középülete a két világháború között épült: 1926-ban a faluháza, 1929-ben az új egyházi iskola, a tejcsarnok és a hitelszövetkezet, 1942-ben az új jegyzőség, a mai iskola. Megszervezték a Hangya szövetkezetet, a tej értékesítését, gyümölcsfa nemesítésbe fogtak.

A II. világháborúban tizenegyen odavesztek, sokan, keserves éveket töltöttek Szibériában, orosz hadifogságban.
A háború utáni kommunista rendszer megváltoztatta a falu erkölcsi arculatát. Az 1956-ban meghurcolták a tehetősebbeket. 1963-ban létrehozták erőszakkal a kollektív gazdaságot. A földeket elvették azoktól, akik évszázadokon keresztül művelték. Elmentek a faluból a fiatalok. Székelyudvarhely, Marosvásárhely, Kolozsvár, Brassó gyáraiban és panellakásaiban kerestek és találtak maguknak életteret. A falu egyre jobban elnéptelenedett, megszűnt az V-VIII osztály, ma már egyetlen osztatlan I-IV osztályt tanít egy tanító. Napjainkban a fiatalok egy része a környező településeken dolgozik, mások itthon tehénfarmot hoztak létre. Ma a falu telkeinek száma 158, a lakóké 222.

Pálfalva 1968-ig önálló község volt, azóta közigazgatásilag Farkaslakához tartozik, tanyáit pedig Korondhoz és Farkaslakához csatolták. Félreeső, elszigetelt székely falu.

A székely előnevet a falu 1913-tól használja.

Az 1989-es változások után a földek részben visszakerültek az egykori tulajdonosok leszármazottainak birtokába, de legtöbben nem tudnak mit kezdeni vele. Talán az a néhány fiatal gazda fogja megváltoztatni a jövőt, aki birtokán tehénfarmot hozott létre?! Vagy a faluturizmus a megoldás?

Irodalom:
1. BÖZÖDI György
1983 Székely bánja. Budapest, Magvető
2. DÁVID László
1981 A középkori Udvarhelyszék művészeti emlékei. Bukarest, Kriterion
3. DEMÉNY Lajos – PATAKI József – TŰDŐS S. Kinga
1985.2000 Székely oklevéltár. Új sorozat. I-VI. Budapest- Bukarest, Európa-Kriterion
4. DOMUS HISTORIA   
A székelypálfalvi egyházközség története. Kézirat
5. JAKAB Elek – SZÁDECZKY Lajos
1901   Udvarhely vármegye története. Budapest
6. ORBÁN Balázs
1868.1873 A Székelyföld leírása, történelmi régészeti, természetrajzi, s
népismei szempontból. Pest, Ráth mór Bizománya.

Írta: Lőrincz Józsefné Nagy Ilona

A falu címere 2008-tól.

A mai iskola (régi jegyzőség) 1942-ben épült.


Összeállította: Lőrincz József és Ilona
Fényképezte: Macalik Arnold Ernő

 
Keresés a honlapon:
Magyar | Romana | English | Deutsch