udv-hsz hsz-csik
2017-04-24
Hétfő
György napja

Min: 16
Max: 20
Min: 0
Max: 3

Máréfalváról röviden

A Fenyéd-pataka hosszanti völgyében, a 13 A országút mindkét oldalán, a Cekend-tető aljában fekszik 4 km-re a községközponttól, Fenyédtől. Székelyudvarhelytől 9 km-re, Csíkszeredától 43 km-re terül el. A falu 540-560 m magasságban települt. Hargita megye egyik leghosszabb szalagtelkes faluja.

Máréfalva a történelmi Udvarhelyszék Farcádi járásához, majd Fenyéd községhez tartozó falu volt. Közigazgatásilag 2004 tavaszától önálló község.

A település tengerszint feletti magassága 550 m körül mozog. A falu határának legmagasabban fekvő pontjai 800 m fölé emelkednek (Simon nyula, Kereknyíres teteje, Somos nyaka). A falu kialakulásának, korai fejlődésének története ismeretlen.

Nevét először egy 1566–ban kelt oklevél említi, a II. János hadában híven szolgáló udvarhely széki főemberek és lófők névsorában. Noha az első írásos emlék viszonylag késői, a hajdani Máré várának régészeti leletei valamint a Kőlik nevű védbarlang bizonyság arra, hogy sokkal korábban élt itt őshonos lakosság. Az oklevelek adatai szerint Máréfalva a 16. sz második felében, a 17. sz. elején Udvarhely szék jelentős települései közé tartozott. A 2002 évi népszámlálás adatai szerint összlakossága 1962 fő ( 1 román, 1391 magyar, 570 magyar cigány).

A falu őshonos lakói magyar nemzetiségű székelyek, ősidők óta római katolikusok. A foglalkozás terén a kisparaszti gazdálkodás és a városi munkahelyre való ingázás kiegészíti egymást. Új foglalkozásként, jövedelem kiegészítés céljából a turisztikai vendéglátás honosodott meg az utóbbi években.

Infrastrukturája jelentős fejlődésen ment át az utóbbi évtizedben. „ Ezen nagy havasalji falu kevés nevezetességet mutat fel; kopár sziklás határa a legszorgalmasabb művelés mellett is alig terem annyi gabonát, hogy a nép szükségleteit fedezze, földjeik nagyrészt oly meredek oldalakon vannak, hová szekérrel fel sem lehet jutni, hanem a földtől kierőszakolt terményeiket tövisre rakva eresztgetik le, szóval olyan hely ez, hol csak is az ernyedetlen szorgalmú, munkás székely tud megélni." - írta a faluról hajdanán Orbán Balázs A Székelyföld leírása című gyűtemény első kötetében.

Szemben a Cekend tetővel egy hegyfokon volt régen Máré vára. Sajnos a hagyomány hallgat róla. A régészeti leletek tanúsága szerint bronzkori eredetű.

A székelykapuk és Máréfalva neve szorosan összeforrt és ismertté vált az elmúlt évtizedekben. Ez az a falu, ahol a hagyományőrzés mintájaként a faluban több mint 200 székelykapu védelméről, a kapufaragás mesterségének továbbélésérol is gondoskodnak. Udvarhelyszéken talán itt látható a legtöbb székely kapu, nagy, kötött, vésett és galambdúcos székely kapu. Muzeális értékük vitathatatlan. Az udvarhelyszéki székelykapu-típus több jeles példánya tekinthető meg Máréfalván. Ezek különböznek a csíki, gyergyói, kászoni és a háromszéki székely kapuktól. Tulajdonképpen fedeles kapu volt a neve. A lenyűgöző környezetben található hegyi patakok, erdők szórványfalvak-tanyák számos turisztikai programot kínálnak az idelátogatóknak. Az itt álló legrégebbi, 1858-ból származó faragott-festett székelykapu a papi lak kapuja. Ezt felújították, kitették rá a műemlék táblát.

Hagyományos rendezvények a faluban: 

  • Karácsonykor az egyház pásztorjáték betanításával közös élménnyé teszi a karácsonyestét
  • Szüreti mulatság 
  • Hagyományosan az iskola munkaközössége szervezi a szülők részére a kosaras farsangi bált
  • Az iskolások számára elmaradhatatlan a Kati-bál az advent beállta előtt, valamint a farsangi színes karnevál 
  • Hagyománnyá nőtte ki magát a korosztály-találkozó. A 40 évesek szombati napon tartják, iskolai találkozóval kezdik, majd közös szentmisén vesznek részt. Az 50 évesek vasárnapi ünnepi szentmisén találkoznak, a temetőben elhunyt kortársaikra emlékeznek. Természetesen mindkét korosztály közös ünnepi ebéddel, mulatsággal fejezi be a találkozót.

Máréfalvának magyarországi testvértelepülése a Baranya megyei Magyaregregy. A kapcsolat 1994-ben jött létre. Magyaregregy határában látható a középkori lovagvár, Máré várának romja, Máréfalva határában Máré várának , a megfigyelõ õrállomásnak régészeti lelete. A partner választás alapja ebben keresendõ. A névadó mindkét esetben Máré vitéz, a korai keletű személynév, ez nemzetiségi összetartozásunk bizonysága.

Fotó: Szász Gyula, Vass Lehel

 
Keresés a honlapon:
Magyar | Romana | English | Deutsch